Bagaméri Anikó viseletkészítő mester

Bagaméri Anikó vagyok. Győr melletti csendes faluban élek, és alkotok nap nap után. Hat éves kislány korom óta kezdtem a textilek, rejtelmes világában elkalandozni.
A játék babáimnak varrtam,életem első darabjait! 🙂 Szorgalmasan jártam az utcabeli varrónőnkhöz, aki szívesen nekem adta az anyagmaradékokat.
Számomra is nagy öröm volt, és Őt ez boldoggá tette, mert látta bennem a lelkesedést, amihez a jövőben tanulás, kitartás, bátorság, céljaim elérése és a saját utamon való elindulás is párosult! Nem volt kérdés milyen pályát választok!

Mára már 35 éves tapasztalattal rendelkezem. A szakma szinte minden ágát kipróbáltam, de nem találtam magam az elkészített darabokban.
Nem adták azt az érzést, amit a történelmi korok öltözékei nyújtottak számomra!

Évtizedek óta, hagyományainkat kutatva, megismerve,újragondolva,élem a napjaim, teszem a feladataim! Tiszteletben tartom a viseletekhez fűződő szabályokat, mégis a szívem, lelkem boldogsága, hogyha, művészi oldalról közelíthetem meg, személyre eseményre szabottan alkothatok! Mellyet az én egyéni nyelvemen, színekben formákban,és egy egyedi stílusban fejezek ki!

A legfőbb motivációm az ÖRÖK HÖLGY titkának a megfejtése volt. Ami számomra nem azt jelentette, hogy naprakészen kövessem a divatot,hanem egy egyedi stílusban fejezzem ki, melyben a legfontosabb szempontokat figyelembe véve, ( pl, vonalvezetés, színek formák, díszítő elemek, kényelem,…) általuk harmóniát teremtsek a megrendelő lelkivilágával! Ugyanakkor a ruházat tükrözi viselője személyiségét is, valamint kommunikálunk környeztünk felé! Mivel hogy egy egy öltözék, viselkedési mintával is felruház,magával vonz olyan értékeket, mint,tekintély,magabiztosság,tisztelet…!

Rövid bemutatkozásom végéhez közeledve, pár fontos információ.
Megrendelésre, országos szinten készítek, néptánc együtteseknek, népdalköröknek, énekkaroknak,zenekaroknak,színházi, és fellépő öltözékeket, viseleteket. Egyedi magán megrendeléseket, mint például esküvők….egy egy neves ünnep alakalmára.

Valamennyi alkotásom zsűrizett!

Álmodni álmodtam,de álmokat soha nem kergettem. Céljaim voltak, és vannak, amit teljes elszántsággal hittem, és teszek azért,hogy megvalósítsam! " MEGTALÁLTAM ÖNMAGAM! “ Melyet az én egyéni nyelvemen, formákban, színekben valósítok meg. Minden alkotásom közvetlen a lélekhez szól, mert a lélek belső hangja. A megszületett alkotás, és az én lelkivilágom is szoros kapcsolatban állnak egymással. Olyan, mint a kisgyermek nevelés előtt ÁRTATLAN ÉS IGAZ! " ÉN NEM KÖVETEM A DIVATOT, DIKTÁLOK EGY STÍLUST " ami engem igazol. Soha nem kiszolgáltam, sokkal inkább hitből, és meggyőződésből alkottam. Csak olyat vállalok és készítek, amelyben maradéktalanul megkérdőjelezhetetlenné teszi az egész lényét a megrendelőnek. Alkotásaim valamennyire a történelem részévé válnak. Átörökítve a múltunk, örökségünk értékeit itt a 21. században, modernizált változatban az alkotó műhelyemben újjá születnek, és bebizonyítják, hogy nincs lehetetlen, és akár a mesék is valóra válhatnak!

AZ ÖRÖK HÖLGY TITKA! Az ÖRÖK HÖLGY, szépséges visszafogottságával “hirdeti" a kiegyensúlyozottságot! Az öltözködés többnyire nem a divat, hanem az önkifejezés közvetlen eszköze. A személyiségünk és öltözékünk összhangja nélkülözhetetlen a sikeres élethez! Ami annyit jelent: TUDNI HOGY KIK VAGYUNK, ÉS KIK NEM VAGYUNK! A DIVAT! Az hogy nem robbansz a divat után, nem is tudsz belõle kimenni. Nem kell napra késznek lenni, az ÖRÖK elegancia kissé konzervatív. FONTOS hogy, saját lényemet tükrözze vissza, hiszen egy-egy viselet viselkedéssel is felruház. Ha egy nő tudatában el felejt HÖLGY-nek lenni, az bizony viselkedésén is meg látszik.

ÉRDEKLŐDÉSI KÖR. Énekkarok, néptánc csoportok,zenekarok, népdalkörök, és nem utolsósorban magánszemélyek viselik az általam tervezett, és készített viseleteket. Praktikussága abban is rejlik , hogy hétköznap, és ünnep nap is egyaránt viselhetőek! Méret vétel, és egy kis beszélgetés, rajzolgatás után megvalósítjuk közösen az elképzelt ruha költeményt, amire már oly régen vágytál! Ezen kívül: divatbemutatókat, kiállításokat, szakmai bemutatókat rendezek. Népi jegyben előadásokat, szakmai oktatásokat tartok, mint pl. a paszomány és a zsinórozás rejtelmeibe kalandozunk az érdeklődőkkel. Ha bármely alkotásom felkeltette az érdeklődésed, írjon egy üzenetet, és meg adom a telefonszámom. A többi már személyes megbeszélés tárgyát képezi!

KÖSZÖNÖM, HOGY ITT JÁRTÁL, ÉS VÉGIGOLVASTAD! LEGYEN NAGYON SZÉP NAPOD!

Forrás: Saját weboldalam! Ha időd engedi, kérlek látogasd meg! 

Mátyás Pajzs 

Az eredeti pajzs maga fából van, vászonnal, pergamennel, gipszes anyaggal átvont, festett és aranyozott színes festékkel ékesített. Hosszúkás négyszög alakú, középső része kidomborodik, s mind nagyságában, mind külső alakjára és színére nézve az itt mutatott hasonmáshoz mindenben hasonló.

Korda és Szendrei nézete szerint: Mátyás király harci pajzsa volt, amit a rajta látható lyukak bizonyítanak, melyeket lándzsa és nyíl vertek bele. (A moldvai hadjáratban kapott lándzsaütéstől fakadt seb a király mellén négy évig gyógyult.) Azonban a pajzson látható címerek bő teret engednek a kétkedésnek…

Kubinyi Ágoston (a Nemzeti Múzeum volt igazgatója) szerint: a pajzs kis formája miatt nem szolgálhatott harci pajzsnak, s úgy véli, hogy Mátyás király halotti pompájára készült, még pedig hihető inkább a bécsi, mint a székesfehérvári ünnepélynél. A középcímert körülvevő tűzlángos sugarak, a boldogult, megdicsőülését vagy fényét kívánták kifejezni. A felirat, amely a pajzs egész szélén körülszalad –címerektől és cserfagallyaktól megszakítva- : „Alma dei genitrix Maria interpella pro rege Mathia“ (Mária Isten dicsőséges anyja járj közbe Mátyás királyért).

Címerek:

középső címer: Mátyás címerei: (magyar pályák, cseh oroszlán, dalmát leopárdok, kettős kereszt, szívpajzsban holló)

felső címer: Galícia címere (kék mezőben arany korona).

 jobb oldali címer: kék mezőben ostáblás morva sas.

alsó címer: Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost címere (Ő tartotta a székesfehérvári temetésen a gyászbeszédet…)

baloldali címer: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök címere: fekete várfalból növő fekete torony, mely fehér mezőbe nyúlik.

A pajzs életútja

Mátyás halála (1490) után a bécsi hadi szertárba került, 1805-ben Napóleon parancsára Párizsba szállították, majd a Durand gyűjteménybe került. Az 1850-es években az isztriai herceg gyűjteményéből vásárolta meg a Musée de Artillerie. 1940-ben a német-francia fegyverszünet után Párizs visszaszolgáltatta a Napóleon által zsákmányolt műtárgyakat. 1941-ben Bécsben kiállították, majd a háború után a franciák visszaszállították Párizsba. Mátyás király halotti  pajzsa a párizsi Hadtörténeti Múzeumban van kiállítva (Musée de l’Aremée).

Másolatok

 1845-ben Petrichevich Horváth Lázár a Honderü szerkesztője Párizsban kihallgatáson kérte a Nemzeti Múzeum számára a pajzsot, azonban Lajos Fülöp csupán egy másolatot ajándékozott, azzal a hivatkozással, hogy a pajzs a francia nemzeté és azzal rendelkezni nem szabad.

1990-ben három hónapra hazalátogatott Mátyás király halálának 500. éves évfordulójára a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsünk. A francia –magyar barátság jegyében a Hadtörténeti Múzeum másolatot kapott…

Mátyás Kálvária

Az Esztergomi Főszékesegyház legféltettebb kincse. Az internacionális udvari gótikának –e műves emléke azért is rendkívüli, mert a legtöbb hasonló alkotás az öntődében végezte. Corvin János elzálogosította Bakócz Tamás egri püspöknél, melyet Ő (későbbi rezidenciájára) az Esztergomi Bazilikára hagyott.

Burgundi (Merész) Fülöp herceg megalapította 1402-ben az első burgundi hercegi lovagrendet. (Ez volt az előzménye a nagy hírű Aranygyapjas rendnek.) A rendalapításnak bevallott célkitűzése a Szentföld felszabadításának terve volt. Ez alkalomból a nagy aranykeresztet Corbeilben (Párizs mellett) feleségétől Flandriai Margittól kapta 1402-ben újévi ajándékként a rendalapítás évében. A kereszt a hercegné hozzájárulása volt a rendalapítás ünnepéhez. A rendek kelléktárához hozzátartoznak a keresztek, vagy ereklyetartók. Ilyenfajta szerepet szánt Fladriai Margit, a burgundi hercegasszony a „hosszúkás aranykeresztnek“, melynek ikonográfiája mintegy sommája mindannak, amit-e korban a „nagy ékszerek“ nyelvén el lehetett mondani Krisztus szenvedéséről, s a szenvedés színhelyéről Jeruzsálemről. A hagyatékot Fülöp herceg utóda a félelem nélkülinek nevezett 2. Burgundi Valois kapta meg, majd hitel fejében Pierr Valopel (főkincstárnok) özvegye családjának tulajdonába került. Magyarországra kerülésének körülményei feltételezések: Zsigmond a francia ügyek képviselőjeként ajándékba kaphatta Félelem nélküli János burgundi hercegtől (egykori  nikápolyi fegyvertársak) ,  esetleg VI. Károly királytól kapta ugyanazon szolgálataiért. Így örökölhette Mátyás király, vagy saját maga kapta, esetleg vásárolta. Az esztergomi kereszt névtelen alkotás, nagy valószínűséggel Párizsban készült, amely műfaja csúcspontjaként értékelhető. 

Külön egység a kereszt, a kálvária domb, a tabernákulum teteje, és a nyitott épület 3 pillére. Az egyes részek a kereszt meghosszabbítására fűzhetők fel. Szétszerelni azonban csak akkor lehet az egészet, ha a 3 fenti angyalt kiemeljük a helyéről. A talpazat 3 szfinx alakja Mátyás cseh-magyar királyi-hollós szívpajzsú címerét tartja. A felső rész korábbi mint a talpazat. Mátyás vagy más új talpazatot készíttetett, valószínűleg Milánóban. 

A felső Krisztus kép: a keresztre feszítést ábrázolja a halálra gyengült Máriával, és a dúlt arcú, a szenvedéstől eltorzult és megöregedett Szent Jánossal.

Az alsó Krisztus kép: pilléres tubernákulumban az oszlophoz kötözött Krisztus a főpap házának börtönében.

Az alsó tubernakulum pillérein helyezték el a szintén zománcos (akárcsak a főalakok) próféta szobrokat. A tabernákulum felett a kálvária sziklái Ádám csontjaival. Mária lábánál az üres lyuk, valószínűleg Éva koponyájának helye. A sirató angyalok a tabernákulum kinyúló csúcsain: barok kori pótlások (gótikus elődeiről tudósítanak a levéltárak). 

Ötvös eljárás a plasztikus aranyzománc (ronde-boss), amivel a kereszt alakjait készítették–(napjainkra tökéletesen elpusztult műfaj a plasztikus ezüstzománc). Az esztergomi kálvária alakjai jelentik a plasztika műfajának legmagasabb szintjét a századforduló Párizsában. Döntő újítás a fehér szín inkarnátum bevezetése, ami az új, rafinált, áttételes naturalizmus színharmóniájának alapja lesz az ötvösségben, és a miniatúrában is. Mária palástjának zománcba égették az ősi hagyományú arany csillagot (fémbetétes zománc). Kivétel nélkül minden plasztikus aranyzománcos ékszerben előfordul egy szabad szemmel szinte láthatatlan díszítő eljárás, a „poiconné“. Bizonyos szögű súrló fényben rajzolódik ki a parányi pontokkal árnyalt ábra. A kereszten a felfeszített Krisztus sugaras nimbusza rajzolódik ki a kereszt fájára.

A kis és nagy ékszerek legfőbb dísze a drágakő és a gyöngy volt. A kereszt 5 balás rubinjával (India) -csupán a Krisztus feje melletti foglalat az eredeti,- kisebb és nagyobb gyöngyeivel és 2 kámeájával –e tekintetben legfeljebb középszerű értéknek számított. A kereszten a szögek fejét díszítő gyémántszilánkokon kívül a vörös kövek dominálnak (ez volt a főúri gyűjtők kincstárának legkeresettebb köve.) A keresztet aranyfóliából préselt, szépen erezett szőlőlevelek koszorúzzák.

Az itt látható másolatot Dorka József és leánya ötvös – iparművészek készítették bíborosi engedéllyel.

Ha többet szeretne megtudni Mátyás Pajzsáról és a Kálváriáról, Tisztelettel meghívjuk Janek György Úr előadására!